Ha nem, akkor az itt bemutatásra kerülő, Perczel-Forintos és Tringer által, 1994-ben megfogalmazott lista segíthet ebben. Mit is jelent ez a szó, hogy asszertivitás?

Az asszertivitás (asszertív kommunikáció) olyan tanulható kommunikációs készség, viselkedési vagy gondolkodási mintázat, amelynek során a kommunikáló személy saját személyes jogait gyakorolja úgy, hogy közben figyelembe veszi mások hasonló jogait. Az érzelmileg nehéz szituációkban is magabiztosan, a saját érzéseit, igényeit, szükségleteit tudatosítva, ezeket őszintén felvállalva tud megnyilvánulni. A tiszta önkifejezés segítségével képes arra, hogy meghallgassa, felfedezze és megértse a másik fél érzéseit, igényeit, szükségleteit is. Célja a konfliktus megoldása, miközben minden résztvevő fél igényeit szem előtt tartja – nem hódol be, de nem is próbál dominálni a másik felett.

 Hányszor hallottuk már ezt a kérdést… de vajon mikor tudunk rá válaszolni?

Gyakran óvodás kortól elkezdik ezt kérdezgetni a gyerekektől, vagy „ó, ez a gyerek biztos ez vagy az lesz” felkiáltással kerül szóba a téma. Nemrég egy csoportban olvastam egy játékos kérdést, miszerint „mi lennél ma, ha a gyermekkori álmodat valósítottad volna meg”? Sok válasz érkezett, és érdeklődéssel olvasgattam a különböző életutakat. Jellemzően humán területen dolgozók (pedagógus, óvónő) írták, hogy gyerekként is erre a szakmára készültek, míg jópáran teljesen más területen dolgoznak. A válaszok nyilván nem tekinthetőek reprezentatívnak, és a kommentelők életkora sem volt követhető, de elgondolkoztatott, hogy vajon mi is határozza meg a szakmai életutunkat?

Egyéni és párkapcsolati tanácsadás során is egyre többször kerül elő az alábbi kifejezés: people-pleaser. Változatos kapcsolati mintákban jelenik meg: gyakran a partnerüket nevezik így a kliensek, de szülőkről és testvérekről is esett már szó ennek kapcsán. 

De mit is jelent ez a kifejezés és miért okoz problémát a people-pleasing jelenség?

Bizonyára rengetegen vagyunk, akik a fenti sorokat elolvasva, önkéntelenül dúdolni kezdjük a dallamot és folytatni tudjuk a népdalt. Nemrégiben ügyintézés közben ütötte meg a fülemet az alábbi nóta, és magam is meglepődtem a szövegén. Hiába ismerem a dallamot, szöveget évtizedek óta, valahogyan eddig nem ismertem rá a régiek bölcsességére.

Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van. Küzdelmes sorsok – személyes történetek az örökbefogadásról

 „Zsiga mondta, tízéves kora körül. „Nem vagy az anyám!”, és döngő léptekkel felment. Mondtam, hogy hát, nem, de mégis.”

A Bookline könyvek gondozásában 2020-ban megjelent hiánypótló kötet nagyszerűen mutatja be az örökbefogadás rögös útját, mind az örökbeadó és az örökbefogadó szülők, mind az örökbefogadott gyermekek szemszögéből. Ez az idézet nagyon jól összefoglalja az örökbefogadás ellentmondásosságát.

„Á, csak véletlenül sikerült!” „Nem is tudom, miért választottak ki.” „Ötöst kaptam, de szerencsém volt!” „Pont tudott valaki segíteni!” „Azért vettek fel, mert a jó fej HR-es volt ott a meghallgatáson.”

Ilyen, és ehhez hasonló mondatokat gyakran hallunk a környezetünkben. Nem is gondolnánk, hogy ezek a kijelentések akár komoly szorongásokon alapulhatnak.

Az utóbbi években a válás és az új, együttélésen alapuló partnerkapcsolatok kialakításának lehetőségével egyre többen élnek, így nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolatok alakulásának megváltozott dinamikáját. Hiszen ha valamelyik félnek már gyermeke van, a párkapcsolat fejlődési fázisai másképpen alakulnak, mint amikor gyermektelenek kezdenek közös életet. A KSH e témával foglalkozó online kiadványa szerint a válások száma az utóbbi években csökkent, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a számok „csupán” a hivatalos házasságban élőkre vonatkoznak, azaz sokkal többen élhetnek mozaikcsaládban, mint azt a statisztikai adatokból gondolhatnánk.

Mozaikcsalád. Sokat halljuk ezt a kifejezést, de mit is jelent pontosan? Nagyon nehéz meghatározni, már csak azért is, mert a család definiálása sem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre tűnik. Ahány szerző és irányzat, annyiféle definíció. Egészen más jelentése van a családnak jogi, biológiai, gazdasági vagy akár pszichológiai értelemben, csak hogy a legalapvetőbb megközelítési módokat említsük.

Ahogy nőnek a gyermekek, folyamatosan változnak az igényeik a mese hosszára és tartalmára vonatkozóan. A legjobb a meseolvasás, de bizony manapság már nehéz kikerülni a tv és a digitális technika adta mese-élményt. A mese-és animációs filmek szereplőire már egész iparágak épültek, ha nem is ismerünk egy-egy mesét, találkozhatunk velük a különböző fogyasztási cikkeken, a tusfürdőktől elkezdve a szalvétákon át az iskolaszerekig. A világ egyik legismertebb mesegyártó vállalata pedig a Walter E. Disney által 1923-ban alapított Walt Disney Company. Az eredeti cég mára már jócskán átalakult, de az nem változott, hogy különböző forrásokból merítenek a mesék témáihoz (legendák, népmesék, Andersen, Grimm vagy egyéb műmesék), jellegzetes karaktereiket pedig világszerte ismerik, legyenek azok akár a legkorábbiak is.